Robbanás-szerűen fejlődik a kommunikáció, a közlekedés, a Föld már nem olyan nagy mint régen. Ahogyan zsugorodik a világ, egyre közelebb kerülnek hozzánk más országok trendjei, termékei. Mi magyarok – helyesebben a rendszerváltás előtti generáció – ezt még hevesebben éljük meg, hiszen a vasfüggöny is elszigetelő hatású volt, annak eltűnése is a világból érkező információk megsokszorozódását jelentette.
A Dodge szándékosan rájátszik a rosszfiús imidzsre. A Mustangot idéző hátsó traktus láttán az ember alig hiszi, hogy az autó elsőkerekes
Harminchárom éves vagyok és még én is jól emlékszem, milyen fantasztikus világnak tűnt gyerekkoromban Amerika, és mennyire kötelezően kiválónak tartott termék volt bármi, ami onnan valahogyan annak idején a kezünkbe került. „Made in U.S.A.” körülbelül annyit tett: ”ennél jobbat nem szerezhetsz.”
(Majdnem) ugyanaz a technika egy elegánsabb köntösben. Az amerikai dög azért ebben is benne van (A képek az egyhetes esőzések ideje alatt készültek, sajnos nem volt választásunk, szakadó esőben kellett fotóznunk)
Nem volt kivétel ez alól az autóipar sem. Amerikai autó, kisiskolás koromban (nyolcvanas évek eleje) gyakorlatilag nem volt hazánk útjain, leginkább a filmekből ismertük ezeket a típusokat. Alapvetően két igen pozitív tulajdonságra emlékszem vissza: a menő fiúk még menőbbnek tűntek az ami gépekben, valamint arra, hogy ezeknek az autóknak az itthoni Dáciákhoz, Ladákhoz és Trabantokhoz mérten hatalmas motorjuk volt. A mi szemünkben dögösek voltak, hatalmasak és erősek.
