onroad.hu

Az együtt töltök napok során egyre inkább jól éreztem magam az új Bravóban, és egyre inkább felfigyeltem az ősmodellel közös vonásaira. A karosszéria 4340 milliméter hosszú, 1790 milliméter széles és 1490 milliméter magas, a régi Bravo kis autónak tűnik mellette. Az utastér helykínálata a kategóriához mérten bőséges, a sajtóanyag szerint 1,5 és 2 méter közötti vezetők számára ideális. A Fiat láthatóan komoly ergonómiai kutatásokat végzett, mert oda jutottak, hogy 184 centiméteres testmagasságig a hátsó ülésen is kényelmesen lehet utazni. Mivel engem csak nevetséges 177 centiméteres testmagassággal áldott meg az ég, az állítás igazságtartalmát nem tudtam ellenőrizni. A nekem beállított első ülés mögött vígan elférek, ez tény.

A csomagtér alapállapotban 400 literes és 1175 literes lehajtott hátsó ülésekkel. Ez nem nevezhető rossz értéknek, azonban a magas és vaskos perem megnehezíti a bepakolást. Így van ez az elődmodellnél is...

A családi Barvónk egyik számomra kellemetlen és megszokást igénylő tulajdonsága, hogy a fék- és a gázpedál igen közel vannak egymáshoz, kicsit szélesebb cipőben az ember gyakran nyomja a gázzal együtt a féket és viszont. Az első tapasztalataim egyike volt, hogy megállapítottam, az új Bravóval is ugyanez a helyzet. Kissé rossz a pedálközök felosztása. A pártatlanság kedvéért megjegyzem, hogy a sajtóanyag éppenséggel a páratlanul kellemes pedálpozícióról beszél. Remélem a Fiat tesztelőinek cipőmérete van közelebb az átlaghoz és nem az enyém...

A tesztautóban a Fiat Blue&Me rendszere dolgozott, amelynek funkciói között szerepel a hangfelismeréssel üzemeltethető, BlueTooth-on keresztül működő mobil telefon is. Önmagában futurisztikus élmény párbeszédet folytatni az autóval, még ha az nem is az impresszionista festőművészet stíluselemeiről, hanem a telefon menüjének kezeléséről is szól. Hangvezérléssel pillanatok alatt át lehet tölteni a telefon memóriáját az autóéba, ezt követően akár már ezeket a számokat is tárcsázhatjuk (de furcsa szó ide) hangvezérléssel. A rendszer az SMS üzeneteket is képes felolvasni, állítólag nagyon vicces, hiszen angol fonetikával igyekszik kimondani a magyar szavakat. Azért írom, hogy állítólag, mert végül én nem jutottam idáig, nem a rendszer kényelmetlensége, hanem saját lustaságom okán.


Hogy miért készített Stilót a Fiat azt nem tudom és most elsősorban a formatervre gondolok. Az új Bravót próbálva az embernek az az érzése támad, hogy hibájukat belátva visszakanyarodtak a régi Bravóhoz, megnézték, hogy az mitől volt sikeres, és ezeket az erényeket igyekeztek újra megismételni, a Stilót pedig elfelejteni. Ezt nagyon helyesen tették, az új Bravo olaszos, különleges, szerethető autó lett. Az az érzésem, hogy az erények mellet, az elődmodell néhány apróbb hibáját is megtartották, de ezek igen kis mértékben befolyásolják a használati értéket. Mégsem nevezném az új Bravót forradalmian újnak, azt a helyes elgondolást hozták létre újra a jelen évezred szintjén, ami sikerre vitte az elődmodellt annak idején. Ám véleményem szerint ez elég is lesz a sikerhez.

Zárszóként egy érdekesség: A Bravo a Föld számos országába eljut, Ausztráliában azonban Ritmo néven kerül majd forgalomba, mert ott a Bravo nevet az ausztrál Mazda birtokolja.