Aggodalmas kezdetek
Az autót a következő jó tanácsokkal kaptam meg: vigyázz, mert nagyon erős, igen túlkormányzott, semmiféle menetstabilizáló elektronika nincs benne, versenyfékekkel és nyári gumikkal van felszerelve (a menetpróba pillanatában 3-4 fokot mutatott a hőmérő), el van adva és nincs rajta casco. Ja, mondták az árát is, amely egy lakás árával is felér…
Így kissé bizonytalan lelkiállapotban hajtogattam be magam a szűk vezetőülésbe. Itt álljunk is meg egy rövid időre! Mint fentebb említettem, a Morganek egytől egyig a megrendelő igénye szerint készülnek: testre szabják a vezetőülést, amelyet így kizárólag hosszirányba lehet állítani. A háttámla és az ülőlap szöge állandó, azt a tulajdonos kívánsága szerint készítik el. Amit még lehet állítani, az a pedálsor távolsága. Tesztautónk bemutatómodellnek készült, így a legáltalánosabb ülés került bele. Az én testalkatom (190 centiméteres magasság és mintegy 100 kilogrammos testsúly) azonban nem általános, így komfort szempontjából nem sok jót vártam a menetpróbától. A beülés ezt is kezdte alátámasztani: miután leghátra toltuk az ülést és teljesen előrehúztuk a pedálsort, letettem hátsó felemet az ülőlapra, majd amikor a ponyva széle alatt nagy nehezen beerőltettem a fejemet, további kínok árán begyötörtem a lábaimat is. A nagy meglepetés ekkor következett: teljesen jól elfértem! Tökéletesen jó helyre esett a kormány és a váltókar, remekül támasztotta combjaimat és hátamat a sportosan kemény ülés és elfértek lábaim is. Nem volt útban egymásnak a gáz és a fék, csupán azzal kellett megbarátkoznom, hogy a kuplungról nem tudom sehova félretenni bal lábamat, így azt folyamatosan a tengelykapcsoló-pedálon kell tartanom. Ez utóbbi működtetése férfias feladat, ám nyomáspontja igen határozottan érezhető, így a lefulladás veszélye egyszer sem fenyegetett.
Irdatlan hosszú az orr-rész. A motorháztető gyorszárai az autó bezárt állapotában is kézzel nyithatóak
fotó: Kajli Attila
Elindultunk hát, eleinte kissé remegő gyomorral. A rettenetesen hosszú orr-részt bizony időbe telt megszokni, az autó kormányzása is egészen egyedi. Messze ülünk az első keréktől, így tőlünk nézve iszonyatos íven fordul el a kocsi eleje (a szinte nem létező első túlnyúlásnak hála legalább attól nem kell tartanunk, hogy beakadunk vele parkoláskor). Mi magunk teljesen a meghajtott hátsó kerekek előtt ülünk. Néhány fékpróba során kiderült, hogy a nyári gumik és a versenyfékek – amelyek közúti körülmények között így a nagy magyar télben egyáltalán nem tudtak felmelegedni – igen defenzív vezetést indokolnak. No de lehet egy Morgannel defenzíven közlekedni? Hamarosan kiderült, hogy nem!
