Az idei Yamaha Raptor Quad kupára nevével ellentétben bármilyen, széria quaddal lehet nevezni, minimális módosítások a kiírásnak megfelelően megengedettek. Három kategória van, az indulók lészámától függően, 250cc-ig, 400 cc-ig és 400 feletti csoportban indulhatnak az amatőr versenyzők. A keceli futamon ismerkedtem meg a lebonyolító Dakó Kft. Yamaha értékesítési vezetőjével, Domokos Ferenccel, aki a sorozat lelke, és aktív résztvevője. Az importőrhöz hasonlóan, biztosított arról, hogy minden flottul fog menni, és élve hazajutok. Az edző körök tempója után egyáltalán nem voltam ebben biztos. A pálya mellett egy ovális nyompáron ismerkedtem a versenymotorommal, gáz hüvelykujjal, kiülés a quad mellé kanyarban, kigyorsításkor keresztbe haladás volt a tanulnivaló, negyedóra alatt teljesen le is fárasztottam magam, alig észrevehető fejlődést produkálva.
Teljesen reménytelennek tűnt, hogy sikerüljön végre a quad mellé kuporogva keresztbe kanyarodni
A pálya szerencsére az idén minden versenyen Short-track, azaz nincs ugrató, technikás huppanók, hanem egy viszonylag sík, pár kanyarral tűzdelt tempós kör, ahol alig kell elvenni a gázt. Már aki meri nyomni egyáltalán ugye, mert én a pálya felét motorfékkel tettem meg, tetézve a lóerőhiányt, amit ekkor még egyáltalán nem éltem meg hátránynak. Az sem okozott meglepetést, hogy utolsó helyről vártam a versenyt, bár a versenyen csak amatőrök indulhatnak, a felkészültség nem volt kizáró ok. Az élmezőny komoly tempóra képes, nem lennék meglepve, ha néhányan komolyabb bajnokságban folytatnák a jövőben, különösen a fiatalok közül. Ami sokkal jobban meglepett, az a versenyzők szerény létszáma. Az off-road motorversenyek komoly mezőnyt vonzanak, míg a quados kupákon ehhez képest alig indulnak, pedig sportos négykerekű is sok fut az országban. Biztosan nem a versenyzés költsége lehet ennek oka, hiszen a quadok nem olcsóak, ellenben a nevezés és a közvetlen kiadás nagyon is az. Talán könnyebb az erdőben és földutakon legénykedni, mint megmérettetni egy versenyen, ahol kiderülnek a technikai és erőnléti hiányosságok. Nem tudom a valós okát, ez csak találgatás, mindenesetre tudástól függetlenül, hatalmas élményt hagynak ki, amely a motorsport legtöbb ágával ellentétben ráadásul nem is kerül relatív sokba.
A quad verseny szokatlanul kevés ideig tart, mindössze pár perc az egész, mégis a legtöbben az erőnléti kihívást tartják a legnehezebbnek. Szokatlan a mozdulatsor, amit egy kanyarbevétele igényel, ráadásul a pattogós kecskéket nem lehet urasan, kevés mozdulattal a földön tartani. Én pont az ellenkező problémával küzdöttem: az erőnlétem megfelelő volt, a heti 1-2 kerékpár edzés minden motorsportnál hasznos állóképességet biztosít, de az istennek nem voltam képes a mozdulatsor elsajátítására, ami a gyorsasághoz szükséges. A 350-es nem könnyítette meg a dolgom, amilyen jó lehet csavargásra, a pályán annyira esetlen volt a speckó 450R-ekhez képest. Egyrészt magas, hosszú rugóúttal, ami miatt kényelmes, de nagyobbat billen. A 350-es blokk igen megbízható hosszú távon is, de a verseny pár perce alatt leginkább gyengének éreztem a többiekéhez képest, bár nekem még így is félelmetesnek tűnt. Az első versenyen taktikusan arra építettem, ami a pályamotorozásnál gyakran beválik: a rajtnál a legtöbb amatőr fél a motortól, így akár 3-4 sort is előre lehet jutni a városban összegyűjtött rutinnal, 0-50km/h között, tehát nagy gáz, kis kuplung és előre terhelés. A quadoknál ez nem működik, ezt egy videóval rögtön be is tudom mutatni, hátul a fehér quaddal indultam:
Igen, azzal, amelyik majdnem hanyatt vágódott, és végül utolsóként jött el. A helyezésemet az egyre gyorsuló köreimnek köszönhetően tartottam, és pontszerző helyen értem be, mint mindenki más, bár néhány versenyzőtől sikerült kört kapnom, na de ez a legjobb hazai versenyzőkkel is megesik. A második futamra jobban összeszedtem magam, a rajtnál kettesben indultam, így sikerült pozíciót nyernem. A kanyarokban is teligázzal sodródva próbáltam nem utolsó lenni, sikertelenül. Az utolsó helyet három körrel a vége előtt szereztem vissza, és pár kanyaron belül lemaradtam a visszatámadástól. Az eredmény nem keserített el, quadot próbálni jöttem, és magamtól sosem mentem volna ilyen tempót. Tisztán érzem, hogy nem nekem való ez a sport, sem a jármű, de mégis emlékezetes maradt a nap, amikor quad versenyzőként pontszerző helyen értem be egy igazi országos sorozatban. Ha van egy alkalmas quadod, ne hagyd ki az élményt! A hátralevő két verseny időpontja: szeptember 6. (vasárnap), Mórahalom és szeptember 20. (vasárnap) Kecskemét. A Yamahával rajthoz álló versenyzők nevezési díja 6000,- Ft helyett 3000,- Ft. További kedvezményekről bővebben a verseny nem hivatalos weblapján
