A terepmotorozás külön tudomány. Különösen igaz ez abban az esetben, ha nem egy könnyű kis hardendúróval, hanem vegyes használatú, elsősorban aszfaltra optimalizált túraendúróval vágunk neki. Aprilia Caponordot, Honda Varaderot, Suzuki V-Stromot ritkán látunk terepezni, a nagy KTM-ek és BMW-k azonban előfordulnak az aszfaltozott utakon kívül is. Jómagam azzal a feltett szándékkal vettem meg tavaly a BMW R1200GS Adventure motoromat, hogy egyszer majd rendesen ki tudjam használni az adottságait. Így tehát tavaly télen befizettem a részvételi díjat a BMW által szervezett gyári tréningre, és április elején két márkatársammal és jóbarátommal kiutaztunk a németországi Hechlingenbe.
A bajor gyár kimondottan a terepmotorozásra is vágyó BMW-tulajdonosok részére hozta létre az Enduraparkot. A valamikori kavicsbányát rengeteg munkával alakították úgy ki, hogy szinte minden, terepmotorozás során elénk kerülő akadályra felkészülhessünk benne. Van itt kisebb-nagyobb emelkedő és lejtő számolatlanul, keskeny ösvények, vizesárok, homokágy, no meg remekül felkészült oktatók, akik segítenek lépésről-lépésre fejlődve mindegyiken átjutni.
2007. április 6-7-én, az első tréningre érkeztünk. Nagyon jól eltaláltuk az időpontot: gyönyörű, napos idő fogadott 13-14 fokos hőmérséklettel. Ez – mondhatni – ideális endúrózni, hiszen a melegebb idő már szinte elviselhetetlen. Az éves első tréning további előnye, hogy csupa vadonatúj motor várt ránk – a gyár évente cseréli az iskola teljes motorparkját.
